A Színházművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el. Vizsgarendezése Shaw: A sors embere, majd a szolnoki Szigligeti Színházban Shaw: Szent Johannája volt. Mindkettő sikert hozott, amelyeket a kritika nagyra értékelt, a televízió és a rádió is közvetített. Az indulás jelezte akkori rendezői, színházi stílusát: a konzervatívnak nevezett, realista színház elkötelezettjévé vált.
Első szerződése Békéscsabára szólította, 1973-75. Itt Tamási Áron:
Boldog nyárfalevél, Jones: Fantasztikus!, Sarkadi: Ház a város
mellett, Jókai: Telihold, Wilder: A mi kis városunk című előadásait
rendezte. A Pécsi Nemzeti Színházhoz már elért sikerei folytán
hívták. Páskándi: Szeretők a hullámhosszon, Mascagni: Parasztbecsület,
Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai, Arisztophanesz: Plutosz,
Dosztojevszkij: Istvánfalva voltak itteni rendezései. Budapestre
kerül.
A Thália Színházban Mándy Iván: Gong című előadásának lírai játékával
arat átütő visszhangú sikert. Részt vett a Reflektor Színpad
létrehozásában, ahol Vukovic: Búcsúvacsora és Aldo Nikolai:
Ámokfutó című darabjaival
a szobaszínházi játék lehetőségeit kereste. /Mindkettő a TV
által is rögzítve /. Az akkor alakuló Játékszín egyik alapítója,
Albee:
Állatkerti történet, Karinthy Ferenc: Gőz, majd Boldizsár
Miklós: A hős című előadásaival egy új színház első lépéseit
tette meg.
A Gorsiumi Nyári Játékok alapítója, két évadon át művészeti
vezetője, ahol Euripidész: Alkésztisz és Helené valamint Arisztophanész:
Plutosz című előadásai országos sikert aratnak. /Mindkettő
a TV
által is közvetítve. / 1980-82. A budapesti Népszínház rendezője.
Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója stílusteremtő előadását
a TV is rögzítette. Utána Munkácsi Miklós: A briliánsok szombatja,
Csurka
István: Az idő vasfoga, Maugham: Imádok férjhezmenni, Benedek
András: A táltos fiú című előadásait rendezte. Ezen idő alatt
rendszeresen dolgozik TV és filmrendezőként is. Filmjei: Hubay:
Tüzet viszek,
Karinthy Frigyes: A nagy ékszerész, Karinthy Ferenc: Szellemidézés,
Labiche: A persely, Jókai: Gazdag szegények, Aszlányi: Amerikai
komédia, Vészi Endre: Drága jótevőnk, Vámos Miklós: Halak a
parton,
Szabó György: Summa summárum. Állandó rendezője a Cimbora és
a Telefere című TV műsoroknak.
A Színművészeti Főiskolán több osztály vizsgaelőadását rendezi:
Juhász István: Kismutatók, Autópályán, Vámos Miklós: Ide meg csak
este süt egy darabig című darabjait. Amatőr együtteseket vezet,
többek közt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ahol társulatával
előadja: Moliere: A tudós nők, Shakespeare: Windsori víg nők, Agatha
Christie: Az egérfogó című darabjait. Mindezen tapasztalatok birtokában
Karinthy Márton 1982-ben megalakítja a háború utáni első magánszínházat,
amely idestova 25 éve sikeresen teljesíti célkitűzéseit: a Karinthy
hagyomány és szellemiség fenntartását, ápolását, továbbvitelét,
egy színvonalas, szórakoztató, polgári színház folyamatos üzemeltetését.
A Karinthy Színház alapítója és mindvégig vezetője, Karinthy Márton 1997. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemérem Tiszti Fokozatát vehette át a Parlamentben. A XI. kerületi Önkormányzat évek óta felterjeszti Karinthy Mártont az Érdemes Művészi címre. Eddig még nem kapta meg. 1998-ban, színigazgatóként nyert felvételt a Színművészeti Főiskola D.L.A. /Doctor of Liberal Art/ nagydoktori fokozatának elnyerését megcélzó jelöltjei közé. Szakdolgozatául főiskolai rendezőosztályának a Karinthy Színház létrejöttében is fontos szerepet játszó történetén keresztül, a rendszerváltás történetét is magában foglaló, hiánypótló áttekintést választotta.
Szakdolgozatát végül színházrendezőosztálya 1968-73 közötti történetét írta meg A vihar kapujában, Egy rendezőosztály élete címen, melyre elnyerte a Színháztudományok doktora címet. A XI. kerület Pro Cultura, a főváros pedig Budapest díjat adományozott munkája elismeréseként.
2003-ben Ördöggörcs címen családtörténetet írt, amely hónapokig vezette a könyveladási listákat és eddig több mint 30 000 példány fogyott belőle.